Április 11-én, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el hozzánk Martonvásárra, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba.
Fontos számunkra a kutatói tevékenységen túl, hogy a mezőgazdaság nyújtotta lehetőségeinket megmutassuk és a hagyományaink részeként fogyasztható formában továbbadjuk a jövő generációja számára.
Hiszünk abban, hogy a tudomány és kultúra találkozása kreatív és inspiráló eredményeket hozhat!
A szakmai egyeztetést követően főigazgató úr megtekintette az idén 5 éves Agroverzumot, valamint a Beethoven Emlékmúzeumot is.
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel egy nemzetközi együttműködés keretében. A növényeknek ez az emelt szintű stressztűrése baktériumos fertőzésekkel és egy gyomirtó szer kártételével szemben is védelmet nyújt. A rangos Molecular Plant-Microbe Interactions tudományos folyóiratban közölt eredmények felhasználhatók a betegségeknek és a stressznek fokozottan ellenálló termesztett növények nemesítésében is.
A klímaváltozás és a felgyorsult nemzetközi élelmiszer-kereskedelem hatásai miatt egyre több új növényi kórokozó jelenik meg Magyarországon is. Emiatt egyre fontosabb feltárni, hogy a termesztett növények milyen ‒ eddig még ismeretlen ‒ védekezési módszerekkel képesek hatékonyan ellenállni az őket folyamatosan támadó kórokozók fertőzésének.
A szalicilsav nevű növényi hormont a gyógyászatban évezredek óta fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként alkalmazzák. Régóta ismert, hogy a szalicilsav ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy termesztett növényeink (például a dohány, a paradicsom, a burgonya) sikeresen ellenálljanak különféle kórokozók, többek között vírusok fertőzésének. A növényi kórokozókkal szembeni rezisztencia másik kulcsszereplője pedig egy kis antioxidáns molekula, a glutation, amely többek között ahhoz is hozzájárul, hogy a növényi sejtek minél tovább megőrizzék „fiatalságukat”.
A HUN-REN ATK NÖVI kutatóinak legújabb eredményei szerint egy dohány fajhibrid (Nicotiana edwardsonii ‘Columbia’) fokozott mértékben rezisztens több vírus ‒ például a dohány mozaik vírus (TMV) és a dohány nekrózis vírus (TNV) ‒ fertőzésére. Rájöttek arra, hogy ez a dohány fajhibrid a vírusfertőzésnek úgy képes hatásosan ellenállni, hogy a szalicilsav túltermelése mellett a vírus kórokozó támadását követően a glutation is bekapcsolódik a növény védekezésébe. A kutatók azt is igazolták, hogy a növényeknek ez az emelt szintű stressztűrése baktériumos fertőzésekkel és egy gyomirtó szer által okozott szöveti károsodással szemben is védelmet nyújt. Két növénykórokozó baktérium (Pseudomonas tabaci és Pseudomonas syringae pv. tomato) fertőzése esetén a ‘Columbia’ dohány fajhibridben a szokásosnál jóval kisebb mértékű szövetelhalásos tünetet, illetve baktérium-szaporodást lehetett észlelni. Ugyanakkor, ha a növények leveleibe egy gyomirtószer (paraquat) vizes oldatát injektálták, a kezelés hatására kialakuló szövetelhalás szintén jelentősen visszaszorult.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy egyes növények hogyan képesek többféle stresszel (például kórokozó-fertőzésekkel, környezeti szennyezőanyagokkal) szemben is sikeresen védekezni, és a jövőben felhasználhatók a betegségeknek és az abiotikus stressznek egyaránt fokozottan ellenálló termesztett növények nemesítésében.
Egy dohány fajhibrid (Nicotiana edwardsonii ‘Columbia’) az ugyanazon szülőktől származó N. edwardsonii-hoz képes fokozott mértékben képes ellenállni a dohány-mozaikvírus (Tobacco mosaic virus, TMV) fertőzésének (bal felső két kép), valamint a paraquat gyomirtószer (25 és 50 µM) által okozott szöveti károsodásnak (jobb felső két kép). A ‘Columbia’ dohány fajhibrid fokozott stressztűrésének hátterében többek között egy kis antioxidáns molekulának, a glutationnak az egyes sejtorganellumokban mérhető felhalmozódása állhat (grafikon).
A konferencia fő témája a talajkondicionálás és a talajminőség javítása a gyakorlatban.
Kiemelt témák: • Hatékonyan alkalmazható beavatkozások a talajdegradációs folyamatok mérséklésére. • Talajkondicionálók és talajjavítók (beleértve a műtrágyázást és az inhibitoros kezelést) lehetséges előnyei a terméshozam javítására, a környezet veszélyeztetése nélkül. • Talaj- és növényegészség monitoring a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elérésére. • Felszínközeli- és távérzékelés, mint eszköz a talajfolyamatok változásainak tanulmányozására.
A rendezvény célja az volt, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában. Ehhez jól illeszkedett az Intézet talaj mikrobiológiai és talajkémiai kutatásainak az a része, melyek Imréné Takács Tünde és Pirkó Béla által kerültek bemutatásra az érdeklődők számára. A mezőgazdasági szakiskolások, illetve az Egyetem hallgatói számára különösen érdekesek voltak a Molnár Sándor által ismertetett Citizen Science projektek, amelybe önkéntesen bekapcsolódók egyszerű talajtani vizsgálatok elvégzésével, és az eredmények mobilapplikáción keresztül történő rögzítésével tudnak hozzájárulni a talajokról rendelkezésre álló tudás növeléséhez.
A kutatók a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apajon négy jellegzetes szikes gyepvegetáció talajában vizsgálták a baktérium közösségek összetételét és mikrobiális aktivitás mintázatát. Megállapították, hogy a különböző szikes vegetációjú talajokban a baktériumok nemzetségszintű összetétele és a közösségi szintű aktivitási profilok jelentősen különböznek egymástól. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok pH-ja, sótartalma és Na+-tartalma voltak a fő talajtani tényezők, amelyek mind a baktériumok diverzitását, mind az aktivitásukat befolyásolták.
A teljes cikk az alábbi linkre kattintva érhető el:
A felhasznált pedotranszfer-függvényeket (PTF) több gépi tanulási algoritmus együttes (ensemble) használatával fejlesztették ki.
Ezeket a modelleket a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis felhasználásával tanították, biztosítva a régióspecifikus PTF-ek kidolgozását.
A PTF-ekben felhasznált becslő változók körét környezeti változókkal bővítették, beleértve a domborzati modellből származtatott geomorfometriai indexeket, éghajlati paramétereket, valamint távérzékelésből származó nyers spektrális, illetve származtatott képi adattermékeket.
Az így kapott modellek térbeli alkalmazásához a DOSoReMI.hu (Digital Optimized Soil Related Maps and Spatial Information in Hungary – Digitális, Optimalizált, Általános értelemben vett Talajtérképek és Térbeli Információk Magyarországon) 100 méteres felbontású, mélységspecifikus, elsődleges talajtulajdonság-térképeit használták.
Végül a térbeli predikciókat (térképi termékeket) részletes pontossági értékelés alapján az 5%-os és 95%-os kvantiliseket reprezentáló térképi rétegekkel egészítették ki.
A HU-SoilHydroGrids országos szintű információt nyújt a leggyakrabban használt talajhidrológiai tulajdonságokról (maximális vízkapacitás, szabadföldi vízkapacitás, holtvíztartalom, telített hidraulikus vezetőképesség és van Genuchten-paraméterek a víztartóképesség-görbe leírásához) 100 méteres térbeli felbontásban, 2 méteres talajmélységig hat GSM-szabványos rétegre (0‒5 cm, 5‒15 cm, 15‒30 cm, 30‒60 cm, 60‒100 cm, 100‒200 cm) vonatkozóan. A HU-SoilHydroGrids esetében a víztartóképesség-görbe és a telített hidraulikus vezetőképesség leírása az EU-SoilHydroGridshez képest jelentős javulást mutatott.
A HU-SoilHydroGrids új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. A magyar adatbázist a környezeti modellekbe való integrálásának és gyakorlati alkalmazásának eredményei alapján fejlesztik tovább. Az 1.0-ás verzió jelenleg a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretein belül áll a projektpartnerek rendelkezésére, hogy teszteljék az adatbázis alkalmazását a hidrológiai és ökológiai folyamatok leírásában.
A konferencia fő témája a talajkondicionálás és a talajminőség javítása a gyakorlatban.
Kiemelt témák: • Hatékonyan alkalmazható beavatkozások a talajdegradációs folyamatok mérséklésére. • Talajkondicionálók és talajjavítók (beleértve a műtrágyázást és az inhibitoros kezelést) lehetséges előnyei a terméshozam javítására, a környezet veszélyeztetése nélkül. • Talaj- és növényegészség monitoring a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlat elérésére. • Felszínközeli- és távérzékelés, mint eszköz a talajfolyamatok változásainak tanulmányozására.